A városközpontok, a városias települések legjellegzetesebb részeinek építészeti arcát a terek, utcák és az ezeket határoló épületek határozzák meg. Fontos a házak, a telkek magassági, szélességi adata, az épületek egymáshoz való viszonya is.  …

Részletes rendezési tervek. Újváros építését 1950-ben kezdték el - a Népgazdasági Tanács döntése alapján, amely megjelölte az új városrész - és városközpont - helyét is: Tatabánya-Alsó vasútállomás és a Gerecse alatti dombos terület között. Az első tervek már…

A millecentenáriumra készülődve programba vette Tatabánya képviselő-testülete új szobrok állítását, ebből kettő meg is valósult. Egy munkáspárti képviselő javasolta, hogy Árpádnak állítsunk szobrot, helyszínéül a zeneiskola előtti teret javasolta. Az akkor baloldali…

Így, nyárutón, az igazi melegben a lakótelep egy álmos kisvárosra emlékeztet a félreeső tatabányai zöldövezet, a Kertváros. A padokon fiatal lánykák csicseregnek, távolabb, az emeletes házak előtt két férfi politizál, a bolt előtti pultoknál három idősebb hölgy eszmét…

Röpke egy év alatt radikálisan megváltozott Tatabánya központjának arculata, és még nincs minden kész. Mire számíthat az, aki a belvárosban sétál?A megyei könyvtár felől érkezőt tágas és rendezett tér fogad sok fával és zölddel, az új kávéző előreugró oszlopaival; a…

A településfejlődés egyes szakaszaiban a település eszmei és fizikai centrumát a mindenkori meghatározó funkció foglalta el. A falvakban a templom, az iskola, az elöljáróság épülete jelentette a közösség központi helyét, a városokban a fő tér – a fórum, az agóra – volt…

Szervezeti változások várhatók Tatabánya kulturális életébenA tervek szerint halad az egykori Közművelődés Háza átalakítása – hangzott el a „Tatabánya a Vértes Agórája” című, TIOP-1.2.1-08/2-2009- 0004 számú projekt szakmai nyitórendezvényén a…

Látványos és időszerű változásokat hozhat Tatabányának is a Nemzeti Infra-struktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. Biatorbágy–Tata vasútszakasz uniós forrásokból tervezett fejlesztése. A megyeszékhely vasúti pályaudvara is megújul, és végre elkészülhet a Dózsakert felé vezető…

Pályázati lehetőségekkel is segítik az önkormányzatokat, hogy a központi forrásokból megújítsák, megszépítsék a városok központi tereit, új funkciókat telepítsenek oda. A régi városok terei hajdan adminisztratív és kereskedelmi gócpontok is voltak, itt cseréltek árut és…

Felsőgalla a bányászat révén a múlt század elején a térség egyik legfejlettebb, legnépesebb és leginkább városiasodó, polgárosodó településévé vált. Városrészeit, legendás utcáit ma már jobbára régi fotók, képeslapok őrzik: a településszövet jókora része ugyanis…

Ha végigpörgetjük szemünk előtt A Közművelődés Háza alig három évtizedes történetét, sokféle változást rögzíthetünk. A ház építéstörténete valóságos kis helyi „csoda”: akkor ki gondolta volna, hogy Virág Csaba módosított (lecsupaszított) high-tech…

Ismét dömperekkel, darukkal, betontörőkkel és teherautókkal írták/írják mostanság a tatabányai Fő tér legújabb kori történetét. Néhány napja még a burkolat felszedésével bajlódtak, ma már a gépek hatalmasakat harapnak a tér korábbi, parkosított részébe.…

A Turul hallatán elsőként minden magyarnak Bánhida, majd Tatabánya ötlik az eszébe. A krónikák szerint Bánhidán győzte le Árpád vezérünk Szvatopluk seregeit: ennek emlékére állították fel 1907-ben Donáth Gyula alkotását, a Turul-emlékművet. Nausch Géza impozáns alkotása…

Egy külföldieknek kiadott útkikönyvben, amely Észak-Dunántúl látványosságait kínálja az ideutazóknak, Tatabánya nem is szerepel. A magyar turistáknak szánt könyvek legalább ajánlják a Turul-emlékművet, illetve a szabadtéri ipari skanzent (Bánhidán).A városépítéssel…

A 19. század első harmadától, a romantika és a nemzeti tudat jegyében meginduló magyar néprajztudomány az itt élő nemzetiségek kultúrájának csak legjellegzetesebb jegyeit írta le. Mindez összefüggésben van a szabadságharc illetve a dualizmus korának nemzet-felfogásával és…

Az európai városok fejlődését az iparosodásig csupán néhány jellemző várostípusra szűkítették. Közös volt azonban mindegyikükben a szentély, az erdődítmény és a piac egyidejű jelenléte (Mumford). A 18. század végétől a városok gazdasági és közigazgatási szempontból…

A településfejlődés egyes szakaszaiban a település eszmei és fizikai centrumát a mindenkori meghatározó funkció foglalta el. A falvakban a templom, az iskola, az elöljáróság épülete jelentette a közösség központi helyét, a városokban a fő tér - az agóra - volt az áruk és…