Pályázati lehetőségekkel is segítik az önkormányzatokat, hogy a központi forrásokból megújítsák, megszépítsék a városok központi tereit, új funkciókat telepítsenek oda. A régi városok terei hajdan adminisztratív és kereskedelmi gócpontok is voltak, itt cseréltek árut és információt a helybeliek, itt intézték világi és egyházi ügyeiket, itt pihentek; idővel azonban a „klasszikus” értelemben vett agórák annyira védetté váltak, hogy lassan kikoptak onnét azok a funkciók (éttermek, üzletek, szolgáltatások), amelyek elevenséget, lüktetést vittek oda. Ha e főterekbõl „múzeumot” csinálnak, turisztikai vonzerő, élményelemek nélkül, kik fognak odajárni? Két városban néztük meg a lehetőségeket.

Tatán a Magyary-terv is foglalkozik a Kossuth tér átépítésével, néhány éve a Tata Barátainak Köre évkönyvet jelentetett meg a tér jövõjével kapcsolatban. A Fellner Jakab Kör a Bordó Házban szervezett találkozókat, ahol építészek és civilek cserélték ki gondolataikat a csaknem egymilliárdos tatai beruházásról.

Markos Anikó okleveles építészmérnök:
– Az egyik találkozón Török Péter tájépítész és -tervezõ gondolatait a Kossuth tér
tervéről még „munkaközi” állapotban hallgathattuk meg. Egységes volt a
véleményalkotók elvárása a tér funkciójával szemben: nem lehet „csak” reprezentáló rendezvénytér, hanem nyüzsgő, kisvárosi multifunkciós térként kell üzemelnie. Több eszközzel biztosítani kell azokat a peremfeltételeket, amitõl a tér alkalmas rendezvények, kirakodóvásárok befogadására, hogy a hétköznapok élettere is legyen: az itt lévő üzletek, hivatalok megközelítését, a szolgáltatók, vendéglátók kitelepülését is lehetővé teszi.

– Ennek több feltétele van, például a közlekedés, mégha korlátozott mértékben is.
– Fontos, hogy az itt közlekedõknek, ügyet intézőknek megpihenést is nyújtson, élményelemek tegyék egyedivé, ugyanakkor méltó környezetet adjon a meglévő Mária szobornak. Igényes élettere legyen a tér környezetében lévő iskolák sok száz diákjának.

– A tervező kiemelt szerepet szán a tér templom felé eső részének. Itt azonban a szintkülönbség nehezíti az elgondolást.
– A szintkülönbséget „használható módon” kell áthidalni, hogy a támfalakkal ne akadályozza meg azt az elgondolást, hogy összefüggőõ felületek biztosítsák a térfalban
működő funkciók és a tér közvetlen kapcsolatát. Ez a kontaktus a burkolatok összefüggő rendszerével, kiemelt szegélyek nélkül, „átjárható” burkolatváltásokkal oldható meg. A gépkocsik közlekedése a tér kialakításának alapfeltétele. Az autók kitiltása a térről
a hétköznapokon nem biztosít életképes jövőt a kisvárosi létnek.

– Milyen szempont alapján lehetne elemezni a várható következményeket?
– Fontos hogy NE olyan idegenforgalommal rendelkező nagyvárosi reprezentatív terekkel vessük össze a tatai Kossuth teret, ahol a hétköznapot is az idegenforgalom „uralja”. Olyan kisvárosokról vegyünk példát, ahol sikerült nyüzsgő, forgalmas teret kialakítani – térrendezési eszközökkel, burkolatrendszerekkel, térbútorokkal, „élményelemekkel” – az ott lakók számára. Ez nem zárja ki a hétvégi, alkalomszerű „reprezentálást”, rendezvények befogadását. Kell, hogy teret kapjon a hétköznapi „kiszolgáló” funkció, a közlekedés – parkolás, amelyet olyan eszközökkel kell megoldani, hogy ne ösztönözze a téren az „átjáró” forgalmat, ugyanakkor biztosítsa a célforgalmat.

– A burkolatokkal mennyire lehetne érzékelhetővé tenni ezt az elképzelést?
– A burkolati rendszer kialakításakor nem szétválasztott (út-tér), hanem egységes koncepció alkalmazásával „univerzálisan” használható közlekedési – parkolási felületeket lehet integrálni a burkolati szövetbe. A tér másképp viselkedik a különböző idõszakokban, így a napközbeni gépkocsi parkoló forgalmat 16 óra után a nyugalom, forgalom csökkenése váltja fel, ehhez kell rugalmasan alkalmazkodnia a tervnek. Az a burkolt felület, amely napközben út és parkolóként funkcionál, délután, este a kávéház terasza legyen. Ha ilyen feltételekkel alakítják ki a teret, forgalomtechnikai korlátozásokkal a különbözõ napszakokban, hétköznap és hétvégén, ünnepnapokon különböző módon lehet használni.

– Következõ alapkérdés a zöld felületek, faültetések kialakítása.
– Három peremfeltételt ajánlunk a tervezési koncepcióhoz. Elsőként a meglévő faállományból azt a néhány egyedet be kell integrálni a koncepcióba, amely feltétlenül megtartásra érdemes és méreténél fogva „pótolhatatlan”. Másodikként a tervezett fasorok, új beültetések nem takarhatják a térfalakat, a teret körülvevő épületállományra való rálátást nem csökkenthetik, hisz éppen ez a rekonstrukció egyik célja, hogy a jelenlegi „park”, zöld „liget” mögül kibontsa, láthatóvá tegye a teret körülvevő térfalakat.
Harmadszor az újonnan kialakuló zöld felületnek biztosítani kell olyan „használati értéket”, amely a tér leburkolásával létrejövő nyári túlmelegedést részben kompenzálja, lehetõséget ad „árnyékba húzódásra”, lombkoronája oxigént biztosít a nyári hőségben. E nélkül a tér nyáron használhatatlan lesz. Ugyanezen célból nemcsak „élmény”, hanem használati funkcióval is bír a térre tervezendő vízfelület.

***

A megyeszékhelyen a városházával szemben a tervek szerint százszobás, négycsillagos, alapvetően üzletemberekre számító szállodát terveztek vállalkozói tőke bevonásával. Az elképzeléset azonban lesöpörte a tervezőasztalról a válság. A Fő tér másik részének felújítását azonban sikerült elkezdeni.

László Tibor építészmérnök, Tatabánya korábbi főépítésze szerint a megyeszékhelyen nem alakult ki a történelmi belvárosokhoz hasonló központ. A fejlesztés célja, hogy ezt „pótolja”, hogy Tatabánya központi területe elsősorban a saját lakói számára vonzó,
sokrétű funkcióval bíró, modern építészeti együttessé alakuljon át.

– Milyen fejlesztésekről van szó? Mik alakíthatják át a tatabányai városközpont jellegét, funkcióit?
– Létrejönnek a kapcsolatok a Fő téren a környező nagy forgalmú helyekkel, a Vértes Centerrel és a Csónakázó tó körüli parkkal. Kiépül a főiskola két épületét összekötő gyalogút, az emeletráépítéssel pedig bővül a városháza.

– Mekkora összegekből valósulhat meg a beruházás?
– A központ megújulását célzó projekt összköltsége meghaladja a 1,35 milliárd forintot, az uniós támogatás összege egymilliárd forint.

– A főtér felújításához a pénzügyi támogatáson kívül szakmai segítséget is nyújt az Európai Unió.
– Az Európai Unió Urbameco nevű szervezete a tanácsadástól a pénzügyi támogatásig ilyen volumenű feladatokkal foglalkozik. Tatabánya részt vehet ebben a nemzetközi projektben. Két akcióterületet lehetett megnevezni: az egyik a Fő tér – Szent Borbála tér egysége, valamint Bánhidán a Kossuth út és a katolikus templom környéke, mint városi alközpont. Ez utóbbi azonban már kiesett a rostán. Az Urbameco Birminghamben mutatta be, hogy a felújítás miként működik máshol.

– Az önkormányzat ennek hatására írt ki ötletpályázatot.
– Három pályázat dolgozta fel, hogy a sokszor elkezdett, de soha be nem fejezett, széteső városközpontban hogyan lehet úgy fejleszteni, hogy az egységesítse, lakhatóbbá tegye a tereket, életet öntsön a centrumba, amire most büszkék sem vagyunk, és ott nem is szívesen időzünk. A három pályázó: 1. PLAN BAU Kft., Tatabánya (Páll János csapata), 2. MARÉP Kft., Tata (Markos Anikó csapata) és 3. A.D.U. Kft., Budapest (Gajdos István csapata). Mindhárom pályamunkában voltak megvalósításra váró ötletek, de negatívumok
is, vagyis a szakmai zsűri egyiket sem jelölte abszolút győztesnek.

– Mi a tervek kiindulási pontja?
– A tér burkolataiban, növénytelepítéseiben, vízzel való gazdagításában voltak eltérések, ebben a 2. pályázat jeleskedett. A tér lezárását a régi Centrum áruház felől az 1. pályázat eléépítéssel, a 2. pályázat hozzáépítéssel kívánja orvosolni. Javaslatok születtek a volt telefonközpont környékének fejlesztésére, hogy a Győri út és a felüljáró híd felől is szebb térfal és jobb terület-kihasználás legyen elérhető. Még vita van a telefonközpont melletti parkoló többszintűsítésére, a crossbar központ bonthatóságára, a tér fölszabadítására. A felső térszinten kimaradt a tervből a polgármesteri hivatal előtti parkoló, ami a térszint alá süllyesztve hasznos lett volna. A volt Centrum előtti téren át lehet helyezni a buszmegállót. A józanabb megoldások azt sugallják, hogy a szálloda végfalához hozzá lehet építeni. A városháza nagy tanácsterme is átépíthető, fejleszthető. A tér közepén szökőkutat és szobrot helyeznek el.

– A sétáló utcán át lehet eljutni a Fő térről a Szent Borbála térre.
– Ez az átkötés is fontos, ahogy az eddigi négy kisebb-nagyobb terecske lehatárolása,
gyalogos öszszekötése is. Volt olyan javaslat, amely a Szent Borbála tér szétfolyó
jellegét úgy orvosolná, hogy osztaná a teret a kamara épületének továbbépítésével.
Az Agóra programban átépülő Közművelődés Háza előtt bővíthető a parkoló, de cél a burkolt felületek gazdagítása is. Módot kell találni arra is, hogy a rendezvények
nyaranta kitüremkedjenek a Házból a térre.

***

A Fő tér átépítése és az Agóra program megvalósítása az év végig fejeződik be. A szálloda és a mélygarázs építése ugyan elmarad, de az Árpád Szállótól északra és délre eső rész (a Szent Borbála tér) hamarosan teljesen megújul. Tatabánya új közösségi terekkel gazdagodik. (Forrás: Pont magazin, Dunántúli Krónika) 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.