Ha célirányosan utazunk, feltűnik: mennyire mások a városok a Dunántúl egyes részein, mint például az Alföldön; milyen sok közös vonás jellemzi mondjuk a Fertő-vidék vagy éppen (teljesen más okokból és eredménnyel) a Duna-menti települések sorát. Az urbanizálódás persze…

A 19. század első harmadától, a romantika és a nemzeti tudat jegyében meginduló magyar néprajztudomány az itt élő nemzetiségek kultúrájának csak legjellegzetesebb jegyeit írta le. Mindez összefüggésben van a szabadságharc illetve a dualizmus korának nemzet-felfogásával és…

A Duna vonalától délre és nyugatra eső, az Alpok keleti nyúlványai és a Mura, valamint a Dráva által határolt, rendkívül tagolt, sokarcú nagytáj. Legkorábbi tájneveink közé tartozik. Történeti és néprajzi határát azonban szűkebben kell megjelölni. Kósa László és Filep…

A tájékozódást kezdjük Pannóniával, ami szűkebben Transdanubius, Dunántúl: ugyanaz a földrajzi egység és teljesen más történelmi identitás. Történelme Magyarország múltjának dicső, ugyanakkor drámai mozzanatait örökíti meg: ostromokat, hadjáratokat és királyi…

Az európai városok fejlődését az iparosodásig csupán néhány jellemző várostípusra szűkítették. Közös volt azonban mindegyikükben a szentély, az erdődítmény és a piac egyidejű jelenléte (Mumford). A 18. század végétől a városok gazdasági és közigazgatási szempontból…

Az építészet világában kevésbé vagyunk tájékozottak, mint a művészetek más ágaiban. Az egyes épületek stílusának megértéséhez olykor bizonyos előismeretek szükségesek: ismerni kell az adott kor, az adott ország kulturális hátterét, hogy felfedezzük és értékeljük az…

Mindennapi életünk keretét jelenti a táj, a természeti földrajzi környezet: az átalakított, humanizált mikrovilágot. Ilyen térbeli keret a település, épített környezetével. A régió a gazdasági-igazgatási szervezet, a gazdaság, a szolgáltatások és a kultúra térbeli…

A városközpontok, a városias települések legjellegzetesebb részeinek építészeti arcát a terek, utcák és az ezeket határoló épületek határozzák meg. Fontos a házak, a telkek magassági, szélességi adata, az épületek egymáshoz való viszonya is.   …

A településfejlődés egyes szakaszaiban a település eszmei és fizikai centrumát a mindenkori meghatározó funkció foglalta el. A falvakban a templom, az iskola, az elöljáróság épülete jelentette a közösség központi helyét, a városokban a fő tér - az agóra - volt az áruk és…

Sok neve van: Pannónia, Transdanubia, Dunántúl: ugyanaz a földrajzi egység és teljesen más történelmi identitás. Történelme Magyarország múltjának dicső, ugyanakkor drámai mozzanatait örökíti meg: ostromokat, hadjáratokat és királyi vadászatokat, vallási…

A dunántúli városok fejlődése - akárcsak a felvidéki társaiké - folyamatosan zajlott, a háborúk talán kevésbé viselték meg, mint az alföldi, a délvidéki és a dél-erdélyi városokét. A török kiűzése és a kuruc háborúkat követő évtizedekben az újjáépítésé volt…