Mindennapi életünk keretét jelenti a táj, a természeti földrajzi környezet: az átalakított, humanizált mikrovilágot. Ilyen térbeli keret a település, épített környezetével. A régió a gazdasági-igazgatási szervezet, a gazdaság, a szolgáltatások és a kultúra térbeli hálója, amelyre a közigazgatási rendszer épül. 
 
E hármas tagolás természetesen csak a szakembereknek jelent külön-külön szakterületet, mivel vizsgálatuk eltérő módszereket kíván. Az emberek egyszerre léteznek tájban, településen, régióban, egyszerre érvényesülnek életünkben a környezeti, nagytérségi és helyi hatások.

A települések, a városok és falvak képe természetesen tájanként különbözik. Mindez függ polgáraik tehetségétől, szorgalmától, anyagi leletőségeiktől. Az okok megismerésével érthetővé válik, miért más és más az életmód, a kultúra, a gazdasági fejlettség.

De vegyük sorba: mi is a táj? A tudományos megközelítés szerint a természet és a társadalom kölcsönhatásaiban fejlődő komplex területi egység. (Csemez A.) Tükrözi a természeti adottságokat, a társadalmi és gazdasági viszonyokat, ugyanakkor magas szintű vizuális-esztétikai értékek hordozója. De itt már át is kúsztunk egy másik fogalomkörbe, a tájesztétika tudományába, ami nem más, mint a tájképben érvényesülő természeti és társadalmi szép értelmezésével és értékelésével foglalkozó tudomány.

Az, hogy melyik tájat tartjuk szépnek, s melyiket - mondjuk - unalmasnak, elég szubjektív: kinek a hegyvidék, kinek a rónaság jelenti a tájra jellemző esztétikum megnyilvánulását, röviden: kinek ez tetszik, kinek az. A településekre is ez a jellemző, talán azzal a megszorítással, hogy a (szép) városkép kialakításában több a tudatosság.

A városkép építészeti, városépítészeti kérdés is: a városszerkezet, az épületegyüttesek kialakítása szakmai és művészeti feladat is. Ez koronként, tájanként változik. A területi különbségek olykor hátrányt jelentenek: a rossz termőtalaj, a városok hiánya, a gazdaság gyengébb teljesítőképepessége kihat az élet minőségére is.

A különbözőségek ugyanakkor értéket is képviselnek: a tájak változatossága újfajta erőforrásokat jelent, vonzóvá teheti a területet a turizmus számára, sokszínűbb a kultúra, a helyi építészet...

De mi a település? Mi a város? Mi a falu?

A legáltalánosabb megfogalmazásban a település az ember tágan értelmezett élettevékenységének táji, műszaki kerete. Ez a túlságosan is általános megfogalmazás a településsel foglalkozó társadalomtudományokban nagyon sok hasonlósággal s egyben bizonyos különbségekkel konkretizálódik. A hasonlóságok és eltérések alapján a különböző tudományágak által képviselt településfogalmakat a hagyományos és újszerű megközelítések csoportjára osztható. (Nem értékelő, csupán megkülönböztető elnevezés.)

A hagyományos megközelítés szerint:

I. Az építészet, a demográfia és egy sor olyan tudomány, mely nem tekinti vizsgálata elsődleges tárgyának a települést, Mendöl Tibor tömör definícióját használja: A település egy embercsoport lakó és munkahelyének térbeli együttese (saját hajlék + értékteremtés helye)

II. Beluszky Pál (geográfus) megközelítése szerint: lakó, munka és pihenőhelyek, illetve szolgáltatási intézmények térbeli együttese (vagyis egy átlagember napi mozgástere által kijelölt tér.

Mindkét meghatározásnak fontos eleme a lakó és munkahely egysége, ami sokáig kritériuma volt a település létének. Ez ma már nem igaz, a közlekedés fejlődésével általánossá vált az ingázás, alvóvárosok, alvófalvak jöttek létre.

III. A statisztikus Kovács Tibor településfogalma: település az a bármely nagyságú különálló lakóhely, melynek helye földrajzilag leírható, neve van, egy ember vagy embercsoport lakóhelyéül szolgál és más településektől egyértelműen elhatárolható.

Az újszerű megközelítés rendszerszemléletű értelmezést jelent. Ezt a szemléletet Tóth József geográfus képviseli, aki szerint a település egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi, műszaki struktúrák rendszere. A település komplexitását, a struktúrák kölcsönhatás-rendszerét tetraéder modelljével szemlélteti. (TÁGINTER=társadalmi, gazdasági, infrastruktúrális, természeti tér. E tér sűrűsödési pontjai a települések. A négyféle sűrűsödési pont:

- természet: különböző tájak találkozása
- társadalom: „sok” ember
- infrastruktúra: úthálózat csomópontja
- gazdaság : termelt javak többsége

A város és a falu meghatározása is sokféle lehet. A legegyszerűbb megközelítések szerint (1) az államigazgatási rang alapján történő besorolás (egyértelmű, könnyű elhatárolás, de országonként és időben változó); (2) a népességszám alapján történő város, illetve falu-meghatározás (szociológusok és statisztikusok is gyakran használják a város demográfiai fogalmát, miszerint a város nagyobb népességcsoport viszonylag kis területre koncentrált állandó lakóhelye, melynek neve, közigazgatásilag lehatárolt területe van. (3) A népességszám szerinti felosztás is igen sokféle, és változó. Az ENSZ szerint például 20 000 fő, de Dániában 250 fő.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.