A dunántúli városok fejlődése - akárcsak a felvidéki társaiké - folyamatosan zajlott, a háborúk talán kevésbé viselték meg, mint az alföldi, a délvidéki és a dél-erdélyi városokét. A török kiűzése és a kuruc háborúkat követő évtizedekben az újjáépítésé volt a főszerep: ebben a nyugat-magyarországi városok jártak az élen, de ára is volt ennek a lendületnek: a barokk egységesen takarta el a reneszánsz és gótikus elemeket.
 
 Sopron, az 1676-ban szinte teljesen leégett város viszonylag gyorsan újjáépül egységes barokk arculattal, íves utcáival, tűztornyával, szép belső udvaraival. Az ostrom után hasonlóan gyorsan újjáépülő budai polgárváros, Győr mai belvárosa, Pozsony és a 18. század végén egyházi építkezéseivel együtt kiépülő Szombathely, Veszprém, Vác, Esztergom a jellegzetes barokk városházával, vagy Eger, Kassa barokk városképe már a polgárosodás folyamatait mutatják. A 19. század elején a klasszicizmus és a reformkor idején is folytatódik az átalakulás. Pest - egy 18. század végi angol útleirás szerint ez ˝a legnagyobb falu Európában˝ -, majd Debrecen is átépül: a 30 ezres mezővárosban a kollégium és a Nagytemplom a klasszicizmus korai, érdekes és jelentős méretű épületei.

Sopronban a Főtér északi oldala későgótikus házaival a 16. században alakult ki. A tűzvész után ujjáépített város korabarokk házsora a tűztoronnyal a 18. században épült, és máig meghatározó a városképben.

A kisebb városok között a 17. században telepített hajdúvárosok sajátos példái az ősi magyar települési formának. A kerített város hatalmas határ magja, lakóterületi belső része alig 2 km átmérőjű, amit azonban szérűskertek vettek körül 5-10-szer nagyobb terjedelmükkel, kettős - belső és külső - összetartozó telekrendszerrel.

A töröktől visszafoglalt területeken a telepített községek a Mária Terézia kor birodalmi előírásai szerint, rendezett falvakként épültek. Egyúttal bekövetkezik a tanyák állandó lakosokkal való betelepülése a kémények és kemencék bontásával fenyegető tilalmak ellenére. E falusi lakóházak évszázadról évszázadra fejlődnek. A középkori, kis fatáblával zárt nyílások üvegezett ablakká növekednek. Lassan a füstöskonyha is háttérbe szorul, az erdélyi nagy fekvő kemencéken, kemencepadkán az ott fekvő gyermekek számára már állandó meleg van. A helyiségek szalmaaljzata - amit az idő salétrombányává érlelt - döngölt agyaggá válik, s a 19. század elején elkülönül a már a gyarapodást reprezentáló és ezért többnyire érintetlen, lakatlan tisztaszoba. Az ország lakosságának még a l9. század végén is 74%-a földműves, falu- vagy tanyalakó. Ez a falu azonban már többségében náddal fedett, kéményes, fehérre meszelt, ablakokkal ellátott, tornácos lakóházakból áll, bár a Szamosháton még 1970 körül is volt zsuppal fedett, fakéményes, téglaboltozattal épített füstöskonyhás lakóház.

A Bakony vidéken, a Balaton-felvidéken már a kastélyokról lemásolt formák is megjelennek, hiszen egyes gazdagabb vidékeken - például a Káli-medencében - a falusi kőfalazatú házakat is kőművesek építik. A 18-19. századi hazai falukép érdekes példája a szinte érintetlenül megőrzött Hollókő, amelyet a közelmúltban az Építészeti Világörökség részévé nyilvánítottak.

A 18. század értékteremtő képessége, fejlettsége - az építőtechnikától a funkcionális fejlettségig; a kényelem és alkalmasság kultúrájától az illuzionisztikus ábrázolás, egyféle szellemi átlényegülés állapotáig - egyetlen munkán is bemutatható. Igaz, ez akkor Közép-Európa, a Habsburg-birodalom egyik legnagyobb középülete, a barokk kori műveltség, a Ratio Educationis szellemének realizálója, Fellner Jakab által 15 éven át épített egri Lyceum. A hazai késő barokk, illetve copf építészet - a klasszicizmus felé történő átmenet - legjelentősebb műve, az egri főiskola kitűnő alaprajzi rendszerével, nagytereivel, lépcső és közlekedőtereivel, a kor tudományát is reprezentáló csillagda-tornyával méltó módon reprezentálja a fejlettségében újra európaivá érett Magyarországot, s annak építéstechnikáját, szellemi és tudományos életét.
 

Fellner több jelentős műve, mint pápai és tatai temploma szerkezeti megoldásaiban és térméretében, térhatásában is az osztrák vagy német barokk építészet értékeihez hasonlítható, ha kissé egyszerűbb, provinciálisabb megoldásként is. A Lyceumra azonban ez sem mondható; érett és tökéletes, az építéstechnika és szokások magas szintjén kifinomult alkotás.

Sokáig Fellner Jakab egységes és igen kiemelkedő művének tekintették az eredetileg egyetemnek szánt épületet, széles körben elterjedt részletformáit Fellner-motívumnak nevezték. Alaposabb kutatás után kiderült, hogy a megbízó, Esterházy Károly püspök egy bécsi polgári építészt, Joseph Ignatz Gerlt - az egri Gerl Mátyás unokaöccsét - kérte fel a tervek elkészítésére. 1762-63 folyamán több szakaszban létre is hozta ezeket, ezután vehette át Fellner az egyik legjelentősebb késő barokk építkezésünk irányítását. A mai kutatási eredmények szerint tehát Gerl határozta meg az alaprajzi rendszert, az épülettömbök ritmusát, Fellnernek a homlokzattagolási rendszer és a belső térképzés tulajdonítható. 1779-re a munkálatok befejeződtek.

A kétemeletes épület homlokzatai közel azonosak. A középen kiemelkedő timpanonos, erkélyes rizalitok nagyobb termeket foglalnak magukban: a nyugati díszteremben Franz Sigrist mennyezetfreskója a négy fakultást ábrázolja (1781), északon a Magyarországon több jelentős művet alkotó osztrák Franz Anton Maulbertsch Üdvözültek freskója díszíti a kápolnát (1793), délen a könyvtárteremben Zách József által festett architektonikus keret fölött Kracker Tridenti zsinatot ábrázoló freskóját láthatjuk (1778). Az építtető határozta meg a festmények programját, célja az volt, hogy a csak lyceumnak és nem egyetemnek berendezhető épületben kifejezze haladó álláspontját, miszerint a kor tudományossága és az egyház tanai nincsenek ellentétben egymással. A keleti homlokzat középtengelyében háromemeletes csillagvizsgáló torony emelkedik. A közel négyzet alaprajzú épület helyiségei folyosóra vannak felfűzve.

A homlokzatokon stílusváltás figyelhető meg. A barokk jellegzetességeket (félköríves timpanon és szemöldökpárkányok, a sarkok lekerekítése és sávozása), kiegészítik az oldalhomlokzatok rokokós részletformái, a főhomlokzaton viszont a megrendelő kérésére már a szigorúbb klasszicista jegyek dominálnak.

Fellner sokoldalú tevékenységének köszönhető több veszprémi egyházi épület megépítése, valamint Tata jellegzetes kisvárosi barokk arculatának kialakítása - a két Esterházy-kastéllyal és az utcaképpel együtt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.