Részletes rendezési tervek. Újváros építését 1950-ben kezdték el - a Népgazdasági Tanács döntése alapján, amely megjelölte az új városrész - és városközpont - helyét is: Tatabánya-Alsó vasútállomás és a Gerecse alatti dombos terület között. Az első tervek már számoltak azzal, hogy a vasút másik oldalán, Bánhida külterületén is folytatódik majd az építkezés.
    
Az első általános rendezési terv (1950) elkészültekor már megkezdődött Tatabánya-Újváros építése. Az elképzelések szerint a város lakossága az akkori 40 ezerről 25 év alatt eléri a 75 ezerre nő, ami azt jelentette, hogy Újvárosban legalább 30 ezer ember otthonát kellett felépíteni.

ujc500.jpg

Figyelembe vették azt is, hogy a város déli részén alábányászás miatt megsüllyedt területek és az iparművek közelében szennyezett levegőjű terültek vannak: ezen a részen emiatt a VI-os, VII-es, VIII-as telepet és a Mésztelep egy részét és az I. Erőmű melletti munkásnegyedet - 15 ezer ember lakóhelyét - szanálni kell. Arra is kitért a terv, hogy a négy elődtelepülésen - az egyesítéskor tett ígéret ellenére - nem lesznek fejlesztések.

Újváros építése 1950-ben kezdődött úgy, hogy a lakóházépítésekkel egyidőben készült az első általános rendezési terv, amelyet 1954-ben és 1955-ben is módosítottak. A tervezők magas beépítésű lakótelep beépítésére törekedtek, amelynek azonban szoros kapcsolatban kellett lennie a város többi részével.

Újvárosra négyszintes épületeket irányzott elő az első általános rendezési terv, amely öt szomszédsági egységből állott. Kettő Vértesszőlős felé, három pedig a központ és Alsógalla között terül el. Mindegyik szomszédsági egységet önálló iskolákkal, óvodákkal, bölcsődékkel és más közintézményekkel együtt tervezték. A terület hossza 3 kilométer, szélessége alig éri el az 500 métert, ami tovább erősítette a szalagváros jelleget.

Az újvárosi épületek tervezésében komoly szerepet játszott Károlyi Antal (1906-1969) építész is - Visontai Miklós mellett. Károlyi Antal 1928-ban végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen Okleveles építészmérnök, 1952-ben Tatabányán tervezett lakóépületeket, 1953-ban Ybl-díjat kapott (Szendrői-Bajnay-Bonta-Gyöngyösi-Kürthy Magyar Építészet 1945-1955, 1971 Rados Jenő Magyar Építészettörténet, p. 354.).

Károlyi Antal 1949-től a MATI, 1952-től a LAKÓTERV tervező építésze volt. Alkotói tevékenysége az állami tervezőirodákban bontakozott ki. Számos épületet, épületegyüttest tervezett Komló, Tatabánya, Várpalota, Kazincbarcika, Miskolc lakótelepeire. Ezek többnyire több szekciós, két- vagy háromemeletes, magastetős sávházak, amelyek hagyományos szerkezetekkel, kályhafűtéssel épültek és megjelenésük a kor stílusát tükrözik. Újvárosban még láthatók ezek az épületek, többségük még eredeti színben.

A több településből összevarrt városnak azonban nem volt központja: mint ahogy az elődtelepüléseknek sem volt történelmileg kialakult centrumuk, főterük. Bánhidán a katolikus templom és a községháza (ma TIT-székház) közötti rész, Alsógallán eredetileg a templom környéke, később a községháza környéke látta el a településközpont részleges szerepét, Felsőgallán a Szent István út piactérig terjedő szakasza, valamint a mozi környéke volt közigazgatási és kereskedelmi központja: a várossá egyesítést követően is itt alakult ki Tatabánya első adminisztratív központja, noha Óvárosba is jutott bizonyos feladatkörökből. Újvárosnak ezt a szétdarabolt feladatkört kellett átvennie 1950 után, amikor megyei város és Komárom megye székhelye lett. Újváros egyik (a távolabbi) végén elkezdték felhúzni Károlyi Antal házait, a másik végén pedig 52-53-ban megépült Scultéty János nevezetes megyeháza épülete. Sok városi funkció azonban még Tatán, illetve Esztergomban maradt (bíróság).

Mára viszont kiforrottak a policentrikus város központi szerepkörével járó megoldások: Újváros közigazgatási, adminisztratív és kereskedelmi központtá vált: a bánya megszűnésével a korábban nagy gazdasági és kulturális súllyal rendelkező Óváros szerepe is csökkent. 

Kapcsolódó cikk: http://varoskepek.blog.hu/2012/01/19/egy_varos_tobb_kozpont_1

A bejegyzés trackback címe:

https://varoskepek.blog.hu/api/trackback/id/tr365100985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.